Látnivalók
Gyergyoszentmiklos2Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklósra Székelyföld északkeleti csücskében lelünk, Hargita megyében a Gyergyói-havasok (középmagas hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében, a Borszéki-hágó és a Marosfői-hágó között. Szomszédos hegységek: északon a Kelemen-havasok és a Besztercei-havasok, keleten a Csalhó és a Hagymás-hegység, délen a Csíki-havasok, nyugaton, a Gyergyói-medence másik felén a Görgényi-havasok és a Hargita.) lábánál, a Békény hordalékkúpján helyezkedik el. Földrajzi koordinátái: 46 42′ északi szélesség és 25 35′ keleti hosszúság. A város belterületének tengerszint feletti átlagmagassága 818 m, a külterület legmagasabb pontjai 1600-1650 m közöttiek. A város területéről látható legnagyobb magasságok északon a Piricske (1545 m) és a Szent-Anna kápolna (1087 m), a délkelet felé húzódó Csiszér-hegy.(1364 m). Gyergyószentmiklós keleti határában, a Békénybe ömlő Magasbükk pataka a Kovácspéter-tetőre (1321 m) visz. Innen északnyugati irányban a Magasbükk (1416 m) masszívuma, észak- északkelet felé a Medgyes-havas (1310 m) és a Lóhavas (1627 m), tőlük észak-nyugatra a Pongrácz-tető (1257 m) következik. A Pongrázc-tetőtől északi irányba a Likas (1676 m) emelkedik ki, tőle északkeletre a Lapos-havas (1452 m) tatlálható. A várostól 24 km-re a közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tó és környéke kápráztaja el a látogatót. A gyergyói táj éghajlatának kialakulásában szerepet játszanak a tengerszint feletti magasság és a zárt hegyközi medence jelleg. A hegyek általi közrezártság nagyban megváloztatja a napsugárzásnak és légáramlatoknak erre a földrajzi szélességre jellemző normális értékeit. “Gyergyóban a nyár egy csütörtök délutánra esett” vagy “Gyergyóban kilenc hónapig hideg van és három hónapig nincs meleg” - hallhatjuk a gyergyóiaktól, ami nem is csoda, hiszen Gyergyószentmiklós sokévi átlaghőmérséklete 5,1 C , és a szaktanulmányok is Románia és Európa egyik hidegpólusaként emlegetik. A vidék életföldrajzi viszonyai hosszas fejlődés eredményeképpen alakultak ki. Az erdős területek a város összterületéből 55%-ot tesznek ki. Az erdő domináns faja a lucfenyő. A szegényesebb aljnövényzetet különböző cserjefajok alkotják, a zártabb, nedvesebb helyeken a fekete áfonya és a világosabb erdőkben vörös áfonya -a vidéken fekete kokojza, valamint piros kokojza/ fásmeggy néven használatos. Az erdő gyümölcseinek gyűjtögetése minden korban nagy szerepet töltöttbe a lakosság életében. A legtöbben a hiripet (vargánya), a rókagombát és a fenyőalját kedvelik és gyűjtik. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Gyergyószentmiklós lakossága 20.018 fő, ennek tekintetében a harmadik helyet foglalja el a megyében. Műemlékek és látnivalok: Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú, parkosított kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós - szobor látható, Burján-Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket az örmény kereskedők építtettek a XVIII században (Czárán-ház, Kövér-ház, Kopacz-ház, Bocsánczi-ház, stb). Ezek az épületek műemléknek vannak nyilvánítva. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke. 1753-57 között épült barokk stílusban a régi gótikus templom (1498) helyén. Tornyát háromszor is magasították. Déli oldalán felújított napóra látható. A templom védőszentje Szent Miklós, az ő szobra látható a főoltáron a Boldogságos Szűz koronás alakja társaságában. Kőkerítés övezi az 1786-os évtől. A kerítésen belül Nepomuki Szent János szobra áll szemben a templommal. A plébánia épülete 1758-ban épült. A templom mellett 1876-1948 között leánynevelő intézet működött, amelyet Fogarassy Mihály püspök építtetett és szentelt fel (ma újra az egyház tulajdona és gépgyártó iskolaközpont működik benne). Az 1730-1734 között barokk stílusban épült örmény katolikus templom a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található. A templom egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit őrzi. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Világosító Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény-katolikus plébánia épülete a XIX. században épült.
A református templom 1895-1899 között épült Szathmáry István ditrói főgondnok által ajándékozott telken, a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl. 1993-1997 között bővítették ki a több mint 1300 lelket számláló hitközösségnek.
Az ortodox templom 1929-1938 között épült. Szent György tiszteletére szentelték fel. A görög katolikus templom szintén a Gyilkostó sugárút jobb oldalán található, 1900-ban épült és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A zsinagóga közadakozásból épült 1927-ben, a környéken akkor több mint 1000 lelket számláló zsidó közösség számára. A N.Balcescu ut elejen talalhato. A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Minden év július 26-án Szent Anna napi búcsút tartanak itt. A város egyik legrégebbi polgári emeletes kőépülete, az 1770-1780 között, Vertán István által építtetett örmény kereskedőház, jelenlegi székhelye a Tarisznyás Márton Múzeumnak. Jelentős részlegei az erdő néprajzának, a helyi fafeldolgozásnak, a város és környéke népviseleti és történelmi hagyományának állítanak emléket. Itt őrzik Karácsony János helyi festőművész és Elekes Vencel műgyűjtő hagyatékát (olajfestmények, akvarellek, grafikák, metszetek, szobrok, stb.). Említésre méltó a kőzet- és ásványkiállítás, amelynek anyaga 2004-től Dr. Jakab Gyula geológus páratlan magángyűjteményének bevonásával bővült. A múzeum udvarán szabadtéri részleg is található (tászoki róvásírásos kövek, malmok, vízifürész, régi boronaházak, gépek, járművek, régi erdőkitermelő mozdony, stb.). A Benedek kúria paraszt barokk stílusban épült 1840-ben, teljesen fából. Ma népművészeti alkotóház. Népművészeti, néprajzi kiállításoknak ad helyet. A felszegi és az alszegi csengettyűk fedett harangtornyok, a Békény-patak partján épültek és műemléknek vannak nyilvánítva. A Békény utca 77. szám alatt találhatóak szintén a Békényen a ma is működő, 1868-ban épült Tinka féle vízimalom, és a XIX századbeli Eszenyő-pataki vizifűrész hiteles működő mása. A város keleti kijáratánál levő Both-várát az 1707-es szabadságharc idején teljesen lerombolták. A vár és az 1707-ben kivégzett Both András királybíró emlékére 1933-ban építették a Jézus Szent Szíve kápolnát. A város dendrológiai érdekessége a Csíky-kert, amely a város EK részén 16 hektáron elterülő arborétum. Dr.Csíky Dénes ügyvéd telepítette 1884 és 1910 között. Az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta.

Bekasi1Békás-szoros
A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békás-szorosba. Ez a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5km). A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.  A szoros a 200-300 méter magas, függőleges sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, magas falat alkotva. A környező hegycsúcsok átlag 1.300 m magasak.  A szoros legzordabb része a “Pokol tornáca”. Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb szikla-alakulata. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek.  Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1935-ben, ma három alpinista-útvonal vezet a csúcsra. A varázslatos szépségű szurdokvölgy úgy keletkezett, hogy a víz fentről lefelé mosta ki a mészkövet. A sziklafalak tele vannak repedésekkel, barlangjáratokkal. Egyetlen ismert nagyobb barlangjárata a Hóvirág-barlang. A Gyilkos-tó és a Békás-szoros 1996-ban nemzeti park rangra emelkedett.  Az itteni növényritkaságok közé tartozik a tiszafa, a különféle kővirágok és a nehezen hozzáférhető helyeken a havasi gyopár.


LazarCastelul Lazarea

A Lázár-kastély pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. Déli falának közepén kiugró emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejáraton juthatunk be a kastély udvarába.
A bejárat két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is kivehetők. A kastélyt, annak homlokzati részét Lázár István (Lázár András fia), Bethlen Gábor hajdani játszótársa és főembere, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája építette ki, aki az 1596. évi agyagfalvi székely gyűlésen elnökölt. Címere alatt a főbejárattól balra levő bástyán az 1632-es évszám olvasható. Ez építkezés befejezését jelzi. Az udvarban a magas falak mentén romos gazdasági épületek sorakoznak: a konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a labancok a kastélyt felégették.
Lázár Ferenc a romos kastélyt kijavíttatta. Neki tulajdonították a “nagypalota” (lovagterem) építését, amelyben akkoriban a széki gyűléseket tartották. Halálával lezárult Szárhegy fénykora. 1748-ban egy része újból leégett. Az 1872-es tűzvésznek a kastély is áldozatául esett. A kastélyban megfordult Petru Rareş (1527-1538 között) és Mihnea Vodă román uralkodó (1660) is. A kastélyt 1967-től csaknem két évtizede lépésről lépésre restaurálják. Elkészült a főépületből a központi épületrész (a galéria), majd az épület hátsó részében levő Lovagterem (Tanácsterem), a Gólyás bástya és restaurálják az Asszonyok házát valamint a Túrós bástyát. A Lovagteremben faragott bútorok, székek (erdélyi nemesi címerekkel díszítve), vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították.
Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben a hagyomány szerint a felkelések résztvevőit tartották fogva. A Lázár-kastély pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. Déli falának közepén kiugró emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejáraton juthatunk be a kastély udvarába. A bejárat két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is kivehetők. A kastélyt, annak homlokzati részét Lázár István (Lázár András fia), Bethlen Gábor hajdani játszótársa és főembere, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája építette ki, aki az 1596. évi agyagfalvi székely gyűlésen elnökölt.
Címere alatt a főbejárattól balra levő bástyán az 1632-es évszám olvasható. Ez építkezés befejezését jelzi. Az udvarban a magas falak mentén romos gazdasági épületek sorakoznak: a konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a labancok a kastélyt felégették. A Lovagteremben faragott bútorok, székek (erdélyi nemesi címerekkel díszítve), vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították. Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben a hagyomány szerint a felkelések résztvevőit tartották fogva.

 


Sugo
Sugó barlang
“Sípos hegy lábánál honol egymagában, Fenyok lágy ölében, Súgónak barlangja. Régi idok óta, ottan vár mint máma Nem remélve, hogy ot ember megtalálja. Az ido szorgos keze dolgozott keményen, Szikla kastélyát ám, itten építé fel. Ám az alapját is keményen megrakta Dolomit és mészko, ennek minden fala.” Nagy András: A Súgó egymagában A Föld mélyében rejlő titokzatos világnak a megismerése, mindig érdekelte a természetbúvárokat, hiszen a sötétség birodalma egy teljesen új világba vezeti el az embert, melynek megismerése természet iránti szeretetett igényel. A barlangok önvédelemmel rendelkeznek ami sötétséget, vizet, sarat és nedvességet jelent. Ezekhez kapcsolódik az antrópikus védelem is, ami meghatározó szerepet játszik a barlangvédelem körében, példa rá a környékünkön lévo titokzatos Súgó-barlang. A Keleti Kárpátokban, a Gyergyói Havasok 1568 m magas, Síposkő tömbjének délkeleti nyúlványában húzódik a Súgó barlang. A Gyergyói-medence keleti oldalán a Marosba ömlő Heveder patak, majd az ide csatlakozó Borzóka-patak fogadja be a barlangból kiömlő Súgó-patakot, amelyet a kristályos palákban összegyűlt források vize táplál. A barlang főbejárata 1060 m magasságban nyílik, egy 10 kilométer hosszú, 2 kilométer széles és 200 méter magas kristályos mészkőlencse részeként, 65 millió évvel ezelott, a Paleocén korban, gyurodéses mozgások során alakult ki. A barlangrendszer térbeli elhelyezkedését, a tektonikus preformáltság jellemzi. A barlang felfedezése és elnevezése A barlang vizes járatát a környékbeli lakosok már régóta ismerik. Ezt a barlangot is, mint sok mást az országban, a nép nevezte el. A Vizes és Felső járatokban a levegő áramlása gyors a külső hőmérsékleti és légnyomási értékek ingadozásának függvényében, így a húzat jelenléte állandó a járatokban. A húzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elő, ami nagyon erős a Vizes járatnál, ha nagyobb vízmennyiség ömlik ki a szájon. Valószínűleg erről a suttogó hangról kapta a barlang a nevét. E suttogás hangosabb volt az 1934-es évek előtt, ám addig a szűk bejáraton csak hason lehetett bekúszni. Az említett esztendőben kibővítették a bejáratot, hogy a bejutás az érdeklődők számára. A barlangban a hiedelem szerint, „csepeg az arany”, amit vedrekkel fognak fel. Hét év alatt telnek meg a vedrek arannyal, amit csak kevesen tudnak elvinni. A barlangot az 1930-as években kezdték kutatni, tudományos megalapozottság nélkül , főleg a kincskeresők. Ebben az időszakban id. Romfeld Ákos és Kémenes József gyergyószentmiklósi lakosok, bejárták a barlang egyes szakaszait, ahol barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjaira bukkantak. Ezek a kolozsvári múzeum tulajdonába kerültek. A tudatos barlangkutatást 1961-ben Buslig Lajos építésztechnikus és ifj.Romfeld Ákos kezdeményezte a Vizes járatban, a további kutatásoknál aktivan részt vett Garay Ödön természet-rajzszakos tanár, majd a „Bányai János” Amatőr Barlangkutató Csoport, melynek tagjai feltárták a barlangot, elkészítették az első térképet, ugyanekkor bioszpeológiai kutatásokat végez Margareta Dumitrescu és Traian Orghidan. 1974-től a baróti „Ursus spelaeus” barlangkutató csoport együtt a gyergyói barlangászokkal végez kutatásokat, és elkészítik a barlang összes járatának térképét (a feltérképezett járatok hossza 1021 m) Dénes István geotechnikus, székelyföld legnagyobb barlangkutatójának az irányításával. Ugyanez a csoport jelentős szerepet játszott a turistajáratok kialakításában. A barlang leírása Földrajzi koordináták: 46°40’ É szélesség és 25°30’K hosszúság; - látogatható hosszúság:1021 m; - szintkülönbség: 67 m - kiterjedés:142 m; - a főbejárat 1060 m magasságban van, az Aktiv járatból a kijárat 993 m magasságban van. A barlang szerkezetileg 4 nagyobb járatrendszerre oszlik: az 1-es Száraz, a 2 –es Száraz, amelyek valamikor forrásszájak voltak, a Túlfolyó-ág, és a jelenlegi, Aktiv vizes járat. Az 1-es Száraz egy vaskapuval ellátott rész, turisták által látogatható. Az első terem az Öltöző-terem, ezt követi a Tanácsterem, amely a Felfedezők csarnokában folytatódik. Itt már megmutatja igazi arcát a mészkőbarlang , megláthatjuk a mészkőképződményeket, mint a Meduza, Oszlopsor, Bástya, Teknösbéka és a Delfin, Elvarázsolt világ, stb. A plafonon megcsodálhatjuk az érdekes korróziós ikerüstöket, az Óriás Bagolyszemet. A déli elágazás az Örvények termével, az Ödön-, a Zene-teremmel folytatódik, a Buzogányok terméből pedig egy újabb járat ágazik el, a Túlfolyó ág, amelyben egy 40 méteres kuszás után új, gyönyörű termekbe érünk, mint az Oszlop-terem, melynek éke a 4 méter magas és 0,8 méter átmérőjű oszlop. Ugyanitt gyönyörködhetünk a Csodacsillárban, a Nyerges pagodában… E szakasz belső, védett területté lett nyilvánítva. A barlang hőmérséklete, nedvességtartalma és állatvilága A barlangi levegő az átlagnál több CO2 –ot tartalmaz. A Súgó-barlang páratartalma 90%-os a benti alacsony hőmérsékletnek (7-8°C) köszönhetően. A beszivárgó víz sok kálcium-karbonátot tartalmaz. A külső terület áteresztő talajréteggel fedett karszt. A bőséges vegetáció felbomlásából ásványi anyagokkal gazdagodva, elősegítette a barlangban a nagy mennyiségű cseppkőképződést- ami a majdnem alpesi magasságban ritka. A barlang, mostoha körülményeihez képest, élővilággal is rendelkezik. A troglobin rovarfaj egyedei mellett télen, a bejárathoz közeli részekben húzódnak meg az éjszakai lepkék fajtáji, mint a scoliopterix libataix. A gerinces barlanglakók társaságát többféle denevér alkotja: közönséges denevér, hegyesorrú denevér, hosszúfülű denevér, hosszúszárnyú denevér. A természeti rezervátumot, melynek része e barlang, egységében kell megfigyelni, tanulmányozni. A Súgó-barlang és környéke, 18,3 ha rezervátum, amely 65 hektárra bővíthető. A rezervátumon belül található a kosborfélék családjába tartozó rigópohár, papucskosbor, népis nevén a boldogasszony papucsa, amely ritka és védett növény. További ritkaságok: piros madársisak, vörösbarna nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, szúnyoglábú bibircsvirág. A Súgó-barlang az egyik legfontosabb barlangja a Keleti Kárpátoknak, ahol megtalálunk minden típusú, mészkőbarlangokban keletkezhető képződményt, mint álló cseppkő, függő cseppkő, galléros oszlopok. Ásványtani szempontból megfigyelhető és tanulmányozható a számos aragonit – és heliktit-csoda. A Súgó-barlang gyámja a Gyilkosto Adventure Egyesület. A 2005 augusztusában alakult szervezet főbb céljai közé tartozik a turizmus, az extrém sportok fellendítése, illetve a környezetvédelmi problémák megoldásában való részvállalás.